usd18.net
A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú települések kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. Választások [ szerkesztés] 2019-es magyarországi önkormányzati választás 2014-es magyarországi önkormányzati választás 2010-es magyarországi önkormányzati választás 2006-os magyarországi önkormányzati választás 2002-es magyarországi önkormányzati választás 1998-as magyarországi önkormányzati választás 1994-es magyarországi önkormányzati választás 1990-es magyarországi önkormányzati választás Jogszabályok [ szerkesztés] 1990. évi LXIV.
A megválasztható képviselők száma egyéni listás választási rendszer esetén: 100 lakosig 2 fő 1000 lakosig 4 fő 5000 lakosig 6 fő 10 000 lakosig 8 fő. A közgyűlések megválasztása [ szerkesztés] A megyei közgyűlések (illetve 2014 előtt a fővárosi közgyűlés) összetételéről a pártok és társadalmi szervezetek által állított listák egyikére leadott vokssal lehet szavazni. A listákra az egész megyében (illetve 2014 előtt a fővárosban) összesen szerzett szavazatok arányában jutnak mandátumok a közgyűlésben. A közgyűlésekben csak azokról a listákról lehet mandátumot szerezni, amelyekre leadott szavazatok meghaladják az összes érvényes szavazat 5%-át. Közös lista esetén a limit 10%, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15%. A 33 tagú fővárosi közgyűlésnek 2014 óta a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselő a tagja. Kompenzációs listán szerepelhetnek a főpolgármesterjelöltek és a kerületi polgármester jelöltek Kisebbségi önkormányzatok [ szerkesztés] Azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani.
Ennek megfelelően a legnagyobb önkormányzati képviselő-testülete Debrecen megyei jogú városnak van, közgyűlésébe 24 főt egyéni választókerületekben, 10 főt pedig kompenzációs listákon választanak, továbbá a közgyűlés tagja a polgármester is, aki elnöke annak. Egyéni listás választás [ szerkesztés] A legfeljebb tízezer lakosú településeken a képviselő-testület tagjainak megválasztására az úgynevezett egyéni listás választási rendszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a településen hány képviselő választható, és a választópolgár legfeljebb ennyi képviselőre adhatja le szavazatát. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a megválaszthatónál kevesebb jelöltre szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt. Nem lehet képviselő, aki nem kapott szavazatot, ha pedig a megválasztott képviselők száma kevesebb mint a választható létszám, akkor a betöltetlen helyekre időközi választást kell kiírni.
törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról – hatályát vesztette 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról Külső hivatkozások [ szerkesztés] - Nemzeti Választási Iroda (korábbi választások adatbázisa, szabályok stb. ) m v sz Magyarországi választások Országgyűlési 1848 1861 1865 1869 1872 1875 1878 1881 1884 1887 1892 1896 1901 1905 1906 1910 [vnb 1] 1920 1922 1926 1931 1935 1939 [vnb 1] 1945 1947 1949 1953 1958 1963 1967 1971 1975 1980 1985 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2014 2018 2022 Települési önkormányzati tanácsi 1973 önkormányzati 2019 Kisebbségi önkormányzati Települési Területi és országos 2007 2011 Európai parlamenti 2004 2009 ↑ a b 1910 és 1920 között az első, 1939 és 1945 között a második világháború miatt nem tartottak választásokat
Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselő-testületét, a fővárosi közgyűlést és a főpolgármestert választják meg. Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is. Ennek megfelelően az önkormányzati választásokon a településtípusnak és a helyi kezdeményezésnek megfelelően legalább kettő, legföljebb öt szavazólapon adhatják le voksukat a választók. A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselő-testület teljes létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki. Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig az előző megválasztott képviselő-testület vagy polgármester tölti be a funkciót. Polgármester-választás [ szerkesztés] A polgármestereket és Budapest főpolgármesterét mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. A helyi képviselők választása [ szerkesztés] A helyi képviselők választása a település népességszámától függően vegyes választási rendszerben vagy egyéni listás rendszerben történik.
Magyar választási rendszer Magyarországi országgyűlési választások Települési önkormányzati választások Kisebbségi önkormányzati választások Európai parlamenti választások m v sz Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Önkormányzati és polgármester -választásokat Magyarországon a 2012. január 1-jétől hatályos új alkotmány értelmében (a 2014-es önkormányzati választástól kezdve) ötévente tartanak. Így a legkisebb közös többszörös értelmében 20 évente esik egybe a továbbra is négyévente tartott országgyűlési választásokkal (először 2034-ben). A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók.
Előbbit a 10 000 lakos feletti, utóbbit a legfeljebb 10 000 lakosú településeken alkalmazzák. Vegyes választási rendszer [ szerkesztés] A vegyes választási rendszerben egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon lehet mandátumot szerezni. Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választanak a polgármester-választás szabályaihoz hasonlóan egyszerű többségi rendszerben, részvételi limit nélkül, vagyis a szavazásban résztvevők számától és a szavazatoknak a jelöltek közötti megoszlásától függetlenül az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az egyéni választókerületben a választás csak akkor eredménytelen, ha több jelölt szerez egyenlő számú legtöbb szavazatot (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen jelölt sem kap szavazatot), ekkor egyik jelöltet sem választják meg, és időközi választást kell tartani. A választás megtartásának nem akadálya, ha a választókerületben csak egyetlen jelölt indul. A település egyéni választókerületekre felosztása a helyi választási iroda vezetőjének (vagyis a jegyzőnek) a hatásköre.