usd18.net
Alkalmanként felkeressük a környékükön fekvő híres borvidékeket is, hogy természetesen némi borkóstolóval összekötve, a már megszokott, fiatalos lendületű Eupoliszos túrákkal, aktív természetjárással kezdjünk bele mi is a hazai turizmus újraélesztésébe! Ennek keretében összeállítottuk a "magyar 10 csúcs" kihívást, melynek célja a hazai hegyeink legmagasabb csúcsainak bejárása. Az Északi-Középhegység csúcsain kívül felvettük listánkba a Dunántúl néhány, szerintünk kihagyhatatlan térséget és tájegységét is, így került kiírásra végül az alábbi 10+1 túra. Tartsatok velünk! :) #túrázzitthon #magyar10csúcs 1. Mátra: Kékes (1014 m) 3. Börzsöny: Csóványos (938 m) 4. Zempléni-hegység: Nagy-Milic (895 m) 5. Kőszegi-hegység: Írott-kő (882 m) 7. Karancs-Medves-vidék: Karancs (727 m) 8. Bakony: Kőris-hegy (709 m) 10. Mecsek: Zengő (682 m) 1 Dömösi-hajóállomás, Rám-szakadék, Dobogókő (699 m), Prédikálószék (639 m), Vadálló-kövek, Dömösi-hajóállomás, Kesztölc Transzfer esetén találkozó 2020. május 30-án, 06:50-kor a XI ker.
Szent Gellért tér és Műegyetem rakpart sarkán levő parkolónál (az M4-es metró állomása mellett). Egy fehér Volkswagen kisbuszt keressetek Eupolisz logókkal. A túra előtti találkozó: 07:50-kor a Dömösön a hajóállomás parkolójában. Túránkat a Malom-völgy torkolatánál fekvő Dömösön a festői szépségű Dunakanyar méltán híres településén kezdjük meg, a hajóállomás épülete mellől. A vulkanikus kőzetből felépülő Visegrádi-hegység felé fordítjuk a bakancsainkat és a zöld jelzés mentén elindulunk, hogy végig járjuk kis hazánk legvadregényesebb szurdokvölgyének számító Rám-szakadékot. A sziklába épített korlátok és létrák segítségével haladunk egyre feljebb, miközben a Három-forrás-völgy sebesen folyó hűs vize áztatja bakancsainkat. A szép kilátással kecsegtető Rezső-kilátóhely érintésével érkezünk meg a 699 m magasságban kiépült Dobogó-kőre, ahol pihenünk egyet és elfogyasztjuk a magunkkal hozott elemózsiánkat. Innen az ország messze híres tájképét nyújtó Prédikálószékre túrázunk fel, majd a természet által visszahódított Dunakanyar látványával gazdagodva a Vadálló-kövek andezit sziklaalakzatait megismerve ereszkedünk vissza Dömösre.
A szakrális jellege a helynek bevallom akkor nem jött át, de a túra alatt később jutott eszembe, hogy most szívesebben lennék inkább ott elmélyülve a gondolataimban. A kápolnától folytattuk utunkat egy lankás erdei ösvényen. Csak 1-2 elvetemült reggeli futóval találkoztunk, aztán a még ébredező erdőben bandukolva elértük az első igazi ébresztőt: egy kis szuszogás után a 423 m magas Kémény-szikláról nézelődve azonnal az fogalmazódott meg bennem, hogy szívesen kezdeném minden szombat reggelemet itt. Panoráma a Kémény-szikláról Klastrompusztára A Téry-úton Dobogókő felé a Rezső-kilátón át Innen indult be igazán a napunk. A megtett kicsit több mint 7 km, valamint a meseszép panoráma felfrissített és lelkesen gyűrtük magunk alá az őszi avart. Dobogókő felé haladtunk a Téry-út mentén és a Rezső-kilátó volt a következő részcélunk. Elég korán volt még, úgyhogy ezeken a szakaszokon még kevés turistával találkoztunk, maradéktalanul élvezhettük a csöndes őszi erdő hangulatát. Tirts Rezső, egykori erdőtanácsos emlékét őrzi a kilátó, aki a hazai turistamozgalom tevékeny munkása volt.
Hétvégi programunknak nem titkoltan kettős célja is van: az egyik, hogy egy "rövidebb kihagyást" követően újra együtt túrázhassunk, a másik pedig, hogy segítsünk a hazai turizmus talpra állításában. Emiatt programunkat két naposra terveztük, szállásunk pedig a Pilis pazar környezetében fekvő Kesztölcön lesz, ahol a sikeres túránkat követően, egy kellemes borkóstoló keretén belül egy rövidebb időre kiszakadhatunk a hétköznapokból. Időpontok Telítettség Jelentkezési határidő 2020. május 30. - 2020. május 31. A jelentkezés lezárult 2020. május 29. Fedezzük fel együtt Magyarország középhegységeit, és járjuk be a legszebb túraösvényeket a magyarországi 10 csúcs kihívással! Eleged van már Neked is a bezártságból, vagy csak szeretnéd mégjobban megismerni hazánkat? Túrabakancsot fel, irány újra a természet! Évekkel ezelőtt az itthoni nemzeti parkokoat már végigjártuk, most a középhegységeinket célozzuk meg, hogy a karanténból kiszakadva felfedezhessük az ország rejtett, vagy kevésbé rejtett vadregényes szegleteit.
A parkolóból a Pilis vonulatában megbújó kesztölci szállásunkra utazunk, ahol egy borkóstolóval egybekötött vacsorán beszélhetjük át a Visegrádi-hegységben szerzett élményeinket. Táv: 20 km, Szint: 850 m fel és ennyi le. 2 Kesztölc, Pilisszántó, Vaskapu-szikla, Orosdy-rét, Pilis-tető (756 m), Grófi-út, Pilisszántó Reggelinket követően ismét útrakelünk és Pilisszántóig utazunk, ahol a Pilis-hegység legmagasabb csúcsát, a 756 méter magas Pilis-tetőt fogjuk megmászni. A Dunántúli- középhegység legmagasabb kiemelkedésének nem szaladunk csak úgy neki, hanem a településről elindulva először megkerüljük, hogy más rejtett szegleteit is felkereshessük az előttünk magasodó rögnek. Az Orosdy-kastély mellett elhaladva kezdjük meg az emelkedést, és csakhamar kiérünk a Pilisszántó feletti vadvirágos rétekre. Később letérünk a jelzett útról, hogy felkeressük a kevéssé ismert Vaskapu-sziklát, annak két látványos boltívével. Tízórai szünet után visszaereszkedünk a jelzett útvonalra, hogy túránkat a Vaskapu-völgyön át folytathassuk.
Ez a vidék a természetjárók paradicsoma, több jelzett turistaút kezdő és végpontja Dobogókő, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja (699 m). Sziklái, barlangjai, változatos növény- és állatvilága teszi vonzóvá a karsztos Pilis-hegységet. Legmagasabb pontja a Pilis-tető (757 m). A Visegrádi-hegység andezittömbjeit patakok, vizek barázdálták. A dobogókői kilátóhelyről nemcsak a Dunakanyar és a Börzsöny, de tiszta időben a Mátra, és néha a Tátra is látható. Kultúrtörténeti emlékekben is gazdag ez a vidék. Itt van például a pilisvörösvári erdei kápolna, a csobánkai kegytemplom, Pilisszentkereszten az első magyarországi cisztercita kolostor romja, Kesztölc határában a pálosok monostorának maradványa.
Történelem Szerkesztés A hegység nevének eredete vitatott. Feltehetőleg legmagasabb kiemelkedése, a Pilis neve ragadt rá az egész hegységre. A pilis -szó kopasz hegytetőt is jelölt, ez összefügg a tonzúra -jelentésű régi magyar pilis szóval. [1] A térség pontos történelmi szerepe kapcsán szintén vita alakult ki, melyet a Pilis-kutatás témaköre foglal össze. Annyi bizonyos, hogy a középkori királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben éltek egykor pálos remeték is. A XIX. század végétől üdülőövezetté, illletve parkerdőként kedvelt kirándulóhellyé vált.
Többek között Ő készítette Dobogókő első turistajelzését is. A közelben fekvő hegycsúcsok és települések azonosítására egy panorámatábla is elhelyezésre került, így a kezdő kirándulók számára is könnyen beazonosíthatóak a táj kiemelkedő szépségei: Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyar, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy is látható. A korai órák, és az időjárás miatt mi csak a párafelhőbe burkolózó Dunát nem tudtuk ezek közül megcsodálni: Nem sok pihenőt engedélyeztünk magunknak. Tudtuk, hogy a táv és szintek nagy része is hátra van még. A Júlia-forrás felé vettük az irányt, majd itt egy gyors ellenőrzőpecsét után a Rám-szakadék és Lukács-árok bejáratától a Lukács-árok nyomvonalán haladtunk. Itt még mindig viszonylag csöndes volt az erdő, így sokszor jól kivehetően lehetett hallani a párhuzamosan futó Rám-szakadékban túrázók hangját, ahogy a szakadék vadregényes környezetében küzdenek meg az akadályokkal.