usd18.net
Volt, aki vadászott, Somlay Artúr például festett. Alkotásaiból néhány látható. A Fehér Hollók társaságának tagjai csak nagypénteken találkoztak, amikor nem játszottak a színházak. – Tehát a tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain… – A gyűjteményünk anyaga egészen a második világháború végéig igen gazdag, az ezt követő korszakokból azonban egyre kevesebb dokumentumot, tárgyat őrzünk. Nehezen jutottunk a félmúltból relikviákhoz és kosztümökhöz. Olyan gyorsan elhagytuk ezt az időszakot, hogy bottal üthetjük a nyomát. Nemrégiben Psota Irén hagyatékából jelmezeket, kalapokat, táskákat választhattunk, de a korábbi időszakokat nagyon nehéz a múlt századra jellemző módon tárgyakkal, fényképekkel, plakátokkal, festményekkel ábrázolni. Ez a kiállítás még 2002-ben készült, a digitális eszközök nem voltak olyan elterjedtek, mint manapság. Paseczki Zsolt, a kiváló díszlettervező ezért arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kulisszák világát felidéző installációs elemekkel, a teatralitást kiemelve idézzük fel színházi múltunkat.
Sok neves külföldi író látogatta meg ebben a villában a legnagyobb magyar művésznőt, akinek híre a határon túlra is eljutott. Erről az időszakról sok beszámoló maradt fenn, mert a Színházi Élet című gazdagon illusztrált színházi és művészeti hetilap igyekezett minél változatosabb riportokkal felkelteni az érdeklődést a művészvilág iránt. A lap gyakori témája volt, hogy ki járt látogatóban Bajor Gizinél, s milyen összejöveteleket tartottak nála. Amikor a Nemzeti Színház vezető művésznője a jó nevű fül-orr-gégész Germán Tibor felesége lett arról szóltak a tudósítások, hogyan rendezkedtek be, milyen stílusú lett a szalon, a vendégszoba, az étkező, a könyvtárszoba. A villában zajló élet gyakran szerepelt a színházi hírekben, az olvasók még arról is értesülhettek, hogy milyen a kilátás a teraszról. A második világháború vészterhes időszakában Bajor Gizi üldözötteket bújtatott a villában. Férje a manzárdszobában lévő rejtekhelyén vészelte át a nehéz időket. – Bajor Gizit a színházon kívül is vonzották a művészetek?
De az Andrássy út és környékének kiépülésekor, a 19. század vége felé már gyakori volt, hogy állandó lakóépületnek szánták a kertes házakat. De mik voltak a legnépszerűbb nyaralóhelyek a mai Budapest területén? Fotó: Budapest Anno A budai hegyekben az egyik legkedveltebb környék Zugliget volt, vendéglőivel és népszerű kirándulóhelyeivel vonzotta a városlakókat. Az első omnibuszjárat is a belváros és Zugliget között indult meg, később pedig a Lánchídtól lóvasút szállította az embereket ide. Itt épültek az első nyári lakok is az 1840-es években. Az egyik első villa a dallamos nevű, ma is álló klasszicista Csendilla volt. Szomszédja, a Kochmeister-villa a 19. század közepén épült. A svájci stílusú nyaraló eredetileg Kochmeister Frigyes báró számára épült, tervezője pedig a Vigadó épületét is jegyző Feszl Frigyes volt. 1866-ban Erzsébet királyné gyerekei, Gizella és Rudolf is nyaraltak a villában. Később működött benne gyermeküdülő és úttörőtábor is, de az elhanyagoltság miatt olyan rozzant állapota került a kétezres évekre, hogy teljesen el kellett bontani, és az eredeti tervek alapján, de modern anyagokból építették fel újra 2001-ben.