usd18.net
A vércsoport az egyéneknek vörösvértestek felületén van A-antigén, és a B-antigén elleni IgM antitesteket tartalmazó vérszérum van. Ezért az A csoportba tartozó személy csak vért kaphat az A vagy O csoportba tartozó egyéneknél (előnyösebb az A csoport), és adományozhat vért A vagy AB típusú egyéneknek. B vércsoport az egyéneknek a B-antigénük a vörösvérsejtjeik felületén, és az A antigén elleni IgM antitesteket tartalmazó vérszérum. Ezért a B csoportba tartozó személy csak a B vagy az O csoportba tartozó személyektől vehet vért (a B előnyös), és adhat vért a B vagy az AB típusú egyéneknek. AB vércsoport az egyéneknek vörösvértestek felületén mind A, mind B antigének vannak, és vérplazmájukban sem az A, sem a B antigén ellen semmilyen antitest nem található. Ezért az AB típusú vérrel rendelkező személy bármilyen csoportból kaphat vért (az AB előnyben részesíthető), de nem adhat vért az AB csoporton kívül más csoporthoz. Egyetemes címzettekként ismertek őket O vércsoport az egyéneknek nincs A vagy B antigén RBC-jük felületén, és vérszérumuk IgM anti-A és anti-B ellenanyagokat tartalmaz.
Kedves ismerőseim, barátaim! Mint azt már sokan tudjátok, apukámnál tavaly nyáron leukémiát diagnosztizáltak, így a család több mint egy éve minden erejével... küzd a betegséggel. Azért osztom meg veletek ezt a levelet, mert egyrészt bearanyozta a napomat, másrészt mert tapasztalat alapján Magyarországon óriási tájékozatlanság van az önkéntes őssejtdonációval kapcsolatban, így akik szeretnének esélyt adni, hogy segítsenek ilyen típusú betegeken, valószínű nem is tudják, hogy módjukban áll. A dolog lényege, hogy bizonyos hematológiai betegségek esetén csak őssejttranszplantációval érhető el a gyógyulás, amihez a betegeknek szüksége van egy őssejtdonorra. Ez a levél ma érkezett, tájékoztatás a belépésemről a regiszterbe, ahol számon tartják a donorokat és ahonnan a világ összes betegének keresgélik a megfelelő egyezésű őssejtet. Apának már találtak egy német donort, de Magyarországon és világszerte is sok-sok beteg vár még donorra, így a regiszter bővülésével nő az esélyük a gyógyulásra.
Az emberi vér elsőként 1900-ban került osztályozásra Karl Landsteiner révén, a sokak által ismert 4 vércsoportba. Nem titok, hogy érdemes tudni, milyen vércsoportba tartozunk, vészhelyzet esetére. Kiderült azonban, hogy a vércsoport nemcsak az egészségi állapotunkat, de akár a személyiségünket is befolyásolhatja. Íme, néhány érdekes tény, amiről jó tudni, ha a 0-s vércsoportúak táborát gazdagítod. 1# Mi határozza meg a vércsoportot? A vércsoportot bizonyos antigének jelenléte vagy éppen hiánya határozza meg. Ez az antigén olyan, mint egy jelzőanyag, amely képes immunválaszt kiváltani, ha a szervezet azt idegenként ismeri fel. Ezért nem adhat bárki vért bárkinek. 2# A 0-s vércsoport Az AB0 vércsoportrendszerben létezik A és B antigén. Az A-soknak A, a B-seknek B antigénjük van, míg a 0-soknak egyik sem, az AB-seknek pedig mind a kettő. Ezen kívül még van az Rh besorolás is, mely szerint lehet – vagy + egy adott személy. A leggyakoribb a 0 Rh+ a népességben. 3# A 0-s vércsoportúak az általános adók A 0 Rh+ vércsoportúak mindenkinek adhatnak, aki Rh+ mivel nekik nincs az említett A vagy B antigénből, viszont az abszolút adók a 0 Rh- vércsoportúak, mert ők gyakorlatilag bárkinek adhatnak.
Kisokos - V�rcsoportok V�rcsoportok adhat kaphat AB AB mind A AB, A A, 0 B AB, B B, 0 0 mind 0 A v�rcsoport meg�llap�t�sa A v�r egy-egy cseppj�t �sszekeverj�k az A, illetve B jelz�s� sav�val. Az A vagy B agglutinog�n anyagot tartalmaz� v�r testecsk�i �sszetapadnak az ellent�tes sav�val. A feh�r emberek 85%-a Rh-pozit�v, 15%-a Rh-negat�v. (M�s fajt�kr�l nincs adat. ) Ha Rh- egy�n Rh+ v�rt kap, ellenanyagok k�pz�dnek v�r�ben, amelyek a v�r�s v�rtesteket feloldj�k. Rh-�sszef�rhetetlens�g alakulhat ki, ha Rh- n� Rh+ f�rfit�l esik teherbe, �s a magzat az apa v�rcsoportj�t �r�kli. K�vetkezm�nye v�rszeg�nys�g, s�rgas�g. [N�k enciklop�di�ja]
A vörösvérsejtek membránját kívülről beborító glikoproteidréteg (glycocalyx) specifikus antigéneket tartalmaz, melyek az egész sejtnek antigén sajátságokat kölcsönöznek. Emberi vörösvérsejtekben legerősebbnek az A-val és B-vel jelzett antigének bizonyultak (agglutinogénnek is nevezik őket), melyek külön-külön és együtt is előfordulhatnak. Ezek az antigének nem specifikusak az emberi fajra, hanem más élőlények (pl. baktériumok) sejtjeihez kötve is előfordulhatnak. Ez utóbbi körülménynek az antitestek képződésében van nagy szerepe. Valamelyik vagy mindkét antigén jelenléte vagy hiánya determinálja egy személy hovatartozását az AB0 vércsoportrendszerben. Ennek alapján megkülönböztetünk A, B, AB és 0 vércsoporthoz tartozó egyéneket. Utóbbiak vérsejtjei egyik antigént sem tartalmazzák. Az egyéni élet folyamán bakteriális antigének hatására az emberi szervezetben ellenanyagok (antitestek) képződnek, de természetesen csak azok maradnak fenn, melyek a szervezetben az ontogenetikus fejlődés kezdetétől jelenlevő antigéneket nem agglutinálják.
A vér és a savócseppek összekeverése után néhány percet várva, leolvassuk a reakció eredményét. Ahol agglutináció következett be, ott a vérsejtek pelyhesen, szemcsésen összecsapódnak, ahol nincs agglutináció, ott a csepp homogén marad. Az agglutinációs reakció képe a négy vércsoport esetében az ábra szerint alakul. 5. 7. ábra - AB0 vércsoport meghatározása
A vércsoport A betegek vörösvértesteiben A antigén van, tehát nem képesek O vagy B csoport plazmáját átvenni, mivel az anti-A támadja meg a vörösvértesteit B vércsoport a betegek B-antigénje van a vörösvérsejtjein, tehát nem tudnak O vagy A csoport plazmát kapni, mivel az anti-B megtámadja a vörösvérsejteket AB vércsoport a betegek csak AB csoport plazmát kaphatnak O vércsoport A betegeknek nincs sem A, sem B antigénje, tehát bármilyen vércsoport típusú plazmát biztonságosan kaphatnak Vércsoport Plazmát adhat Befogadhat plazmát a A A, O A, AB B B, O B, AB AB mindenki AB O O mindenki