usd18.net
[6] [13] Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. [14] A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29% alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63, 48%-os eredményével messze felülmúlta őt. [9] Gazdaság Szerkesztés Oktatás Szerkesztés A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik. Népesség Szerkesztés A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77, 5%-a magyarnak, 10, 8% németnek, 0, 5% cigánynak, 0, 2% románnak mondta magát (22, 1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47, 1%, református 4, 4%, evangélikus 0, 8%, felekezeten kívüli 12, 3% (34, 8% nem nyilatkozott). [15] Látnivalók Szerkesztés Porcelánmúzeum (1964 óta) Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt Római katolikus templom a porcelánablakkal Képgaléria Szerkesztés A Fischer Mór porcelánipari szakmunkásképző intézet Jegyzetek Szerkesztés ↑ a b Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html).
A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett. A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják. A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott. Közélete Szerkesztés Polgármesterei Szerkesztés 1990–1994: Bors Gábor (független) [3] 1994–1998: Bors Gábor (független) [4] 1998–2000: Bors Gábor (független) [5] 2000–2002: Rieth Nándor (független) [6] [7] 2002–2004: Rieth Nándor (független) [8] 2004–2006: Vajai László (független) [9] 2006–2010: Vajai László (független) [10] 2010–2014: Vajai László (független) [11] 2014–2019: Jánszky Lajos László ( Fidesz - KDNP) [12] 2019-től: Jánszky Lajos László ( Fidesz - KDNP) [1] A településen 2000. december 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.
Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. december 21. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19. ) ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. ) ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. )
A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett. A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják. A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott. Közélete [ szerkesztés] Polgármesterei [ szerkesztés] 1990–1994: Bors Gábor (független) [3] 1994–1998: Bors Gábor (független) [4] 1998–2000: Bors Gábor (független) [5] 2000–2002: Rieth Nándor (független) [6] [7] 2002–2004: Rieth Nándor (független) [8] 2004–2006: Vajai László (független) [9] 2006–2010: Vajai László (független) [10] 2010–2014: Vajai László (független) [11] 2014–2019: Jánszky Lajos László ( Fidesz - KDNP) [12] 2019-től: Jánszky Lajos László ( Fidesz - KDNP) [1] A településen 2000. december 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.
Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. december 21. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19. ) ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. ) ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. ) ↑ Herend Helységnévtár További információk Szerkesztés Online Szerkesztés A Herend Múzeum A Herendi Porcelángyár oldala Légi felvételek a gyárról A porcelángyár történetéről A herendi művelődési ház oldala Porcelá - linkgyűjtemény Légi felvételek a gyárról és Herendről Könyvek Szerkesztés Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]
Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. ) ↑ a b A 2000. december 17-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 17. május 25. ) ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. ) ↑ a b Herend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. november 14. május 28.
A harmincas évektől Herend újra régi fényével ragyogott a nemzetközi kiállításokon. A második világháború pusztítása elkerülte a gyárat, amely így csak néhány hónapig volt zárva. A véletlennek köszönhető, hogy az ötvenes években a művészeti vonalat erősítették a gyárban (Rákosi Mátyás felesége porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon). A 20. század második felében a herendi márka újabb földrészeken hódított: Ausztrália, Bahama-szigetek, Szovjetunió felé irányuló exporttal. Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék pedig az államé. További magyar márkák története itt
Herend ( németül Herrendorf) város Veszprém megye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851). Fekvése [ szerkesztés] Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli- Bakony találkozásánál, a Herend- Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak. Története [ szerkesztés] A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt.
Herend ( németül Herrendorf) város Veszprém megye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851). Fekvése Szerkesztés Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli- Bakony találkozásánál, a Herend- Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak. Története Szerkesztés A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt.