usd18.net
"Azoknak a szavazatoknak a 10, 2 százalékát pedig elhalászta az AfD [ Alternatíva Németországért], akik egy ettől is keményebb hozzáállást vártak a migrációkérdésben. " A szakértő szerint az sem tett jót a párt népszerűségének, hogy a nyár folyamán nyilvánosságra kerültek a CDU és a CSU közötti belső konfliktusok – hiszen szavazóik egy alapvetően zárt és fegyelmezett pártszövetségként ismerték ezeket a pártokat. Ráadásul az elmúlt 10 évben több mint 1 millió ember költözött Bajorországba, akik nem feltétlenül vallásosak és nem hagyományos CSU-szavazók – közülük sokan inkább a Zöldekre voksoltak (17, 5 százalék). A jobbra tolódás tehát nem volt kifizetődő. Közelgő kihívások "A CDU/CSU előtt most a legnagyobb ismeretlen a két hét múlva tartandó hesseni tartományi választások, amely fenekestül felforgathatja a CDU/CSU eddigi helyzetét. December elején pedig a CDU kongresszus következik majd, ahol Angela Merkel újraválasztása a tét"– mondta Hettyey, aki szerint ezektől az eseményektől függ majd, hogy lesznek-e komolyabb személyi változások a pártszövetségen belül.
Ennek a választásnak a legnagyobb győztesei a Zöldek, egy karakteresen baloldali, a migrációkérdésben a kormánypolitikától jóval megengedőbb álláspontot képviselő párt, akik a CSU-tól és az SPD-től is szereztek szavazatokat"– mondta Krekó a, majd hozzátette, hogy Seehofer pártjának láthatóan nem jött be a radikális fordulat. A Political Capital igazgatója úgy véli, a választási eredmények azt igazolják, hogy nincs forradalmi átalakulás a német politikában – még ha a magyar kormány igyekszik is lépten-nyomon ezt hangsúlyozni. "Ebből az eredményből is látszik, hogy nem a migráció az egyetlen fontos kérdés Európában". Borítókép forrása: MTI/EPA/Philipp Guelland
Egyelőre úgy tűnik, a választók egy egyértelműbb elhatárolódást várnak az AfD-től. A CSU ugyanis néppártként kezdte, tehát a német társadalom egészét igyekszik lefedni, városiakat, vidékieket, katolikusokat és protestánsokat egyaránt – amennyiben nagyon elmozdulnak középről, azzal éppen ezt a pozíciójukat veszíthetik el. Orbán szövetségese "Orbánra és a magyar kormány politikájára feltehetőleg nem lesz hatása a bajor választási eredményeknek, noha a lengyelek mellett a bajorokat tekintik egyik legfőbb szövetségesüknek. A kormány ugyanis annyira meg van győződve a saját igazáról, hogy külső behatásra nem valószínű, hogy bármin is változtatni fog" – zárta gondolatait Hettyey. Noha a kormányoldali média még most is megpróbálja folytatni azt a narratívát, miszerint "Orbán politikája tarol a kontinensen", a bajor választás ékes példája annak, hogy ez nem így van. "Horst Seehofer – Orbán egyik legnagyobb szövetségese és Németországon belül Merkel egyik legnagyobb kritikusa – alatt meginogni látszik a szék.
A 2018-as bajorországi tartományi választásokat 2018. október 14-én tartották. A bajor tartományi gyűlés ( németül Bayerischer Landtag) 205 tagját választották meg. A választás, és a röviddel utána következő hesseni tartományi választás elemzők szerint komoly hatással lehet a német országos belpolitikára is, mivel Angela Merkel kancellár koalíciójának tagjai – a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU), a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) – a közvélemény-kutatások szerint jelentősen meggyengültek. [1] [2] Választási rendszer [ szerkesztés] A hét bajor kormányzati kerület mindegyike egy választókerület (Wahlkreis). A választási rendszer ezeknek a szintjén arányos, tartományi szintű kompenzáció nincs. A körzetek fel vannak osztva alválasztókerületekre (Stimmkreis), amelyek mindegyike egyszerű többségi szavazással egy-egy képviselőt közvetlenül küldhet a tartományi parlamentbe (Landtag). Listán is választanak képviselőket, ezért az induló pártok minden kerületben egy-egy képviselőjelölti listát állítanak.
6–10 5, 063 32, 9 11, 0 9, 8 18, 5 5, 9 3, 9 12, 8 5, 2 14, 4 Forschungsgruppe Wahlen 2018. 1–4 1, 122 35 5, 5 4, 5 5 17 Infratest dimap 2018. 1-2. 1, 002 33 11 6 6, 5 15 GMS 2018. szept. 20-26 1, 004 4 INSA 2018, szept. 21-25 1, 064 34 14 2018, szept. 19-23 5, 061 36 8, 6 17, 9 3, 3 13, 2 18, 1 2018, szept. 17-19 1, 114 2018, szept. 5-10 1, 000 2018, szept. 4-10 1, 006 7 20 Eredmények [ szerkesztés] Képviselőhelyek megoszlása a bajor tartományi gyűlésben 2018-tól [7] 205 képviselő az alábbiak szerint: Az egyes választókörzetekben első helyezett pártok A minden idők második legnagyobb részvételi arányát hozó választáson a CSU az 1950-es tartományi választások óta elért legrosszabb eredményét produkálta (37, 2%). A másik németországi néppárt az SPD pedig történetek legrosszabb eredményét érte el (9, 7%). Első alkalommal került be a tartományi parlamentbe a szélsőjobboldali AfD (10, 2%). A tartományi gyűlés második legnagyobb pártja a Zöld Párt lett (17, 5%). [8] A előrejelzéseket a bajorországi eredmények alátámasztották.
A bajor választás is bizonyítja, nem a migráció az egyetlen fontos kérdés Európában 2018. október 15., 16:38 Izgalmas eredményeket hoztak hétfő hajnalban a bajor tartományi választások, legfőképpen, hogy a régióban mindig stabil Keresztényszociális Unió (CSU) elveszítette többségét. A felmérések már előre sejtették, hogy olyan számokat produkál majd a párt, amilyenek az elmúlt 50 évben még nem fordultak elő, ám ettől függetlenül volt néhány meglepetés. A miértekre a válaszokat és a lehetséges utóhatásokat Hettyey Andrással, az NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia tanszékének adjunktusával és Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával kerestük. Nem jött be a jobbra tolódás Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, minek köszönhető a CSU gyenge eredménye. "A CSU a kampány során látványosan megpróbált jobbra húzni, ez főként a migrációval kapcsolatos kommunikációjukon és a keresztrendeleten látszott. Ám a középhez tartozó CSU-szavazók nem értékelték ezt a nyilvánvalóan belpolitikai motivációjú irányvonalat"– magyarázta Hettyey.
A bajorországi választásról érkező első exit pollok szerint beigazolódtak a várakozások, a tartományban évtizedeken át meghatározó párt, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ugyan megnyerte a parlamenti választást, de ilyen alacsony szavazati aránnyal - a pollok szerint 35, 3 százalék - biztosan elveszti az esélyét, hogy önállóan alakítson tartományi kormányt - derül ki a Spiegel cikkéből. A korábbi választáson 47, 7 százalékot ért el a CSU (az Angela Merkel vezette CDU testvérpártja), vagyis most jókora pofont kaptak a német szövetségi kormánykoalícióban is részt vevő keresztényszociálisok. Angela Merkel Nagyot léptek előre ugyanakkor a Zöldek 18, 5 - más poll szerint 18, 9 - százalékos eredményükkel. A Zöldek érthetően elégedettek az eredménnyel, mert mindhárom célkitűzésük teljesült. Kétszámjegyű szavazati arányt értek el, a második legerősebb párt lettek a tartományban és meg tudják akadályozni, hogy a CSU-nak abszolút többsége legyen. A többi politikai tömörülés közül a Szabad Választók 11, 5 százalékot szereztek a poll szerint, a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) 10, 9 százalékot.
A polgárok második szavazatukkal a listák közül választanak. A szabály, hogy nem lehet több alválasztókerület, mint az adott választókerületnek járó mandátumok fele, plusz 1. Például ha 19 összesen mandátum jár a kerületben, akkor nem lehet több, mint 11 alválasztókerülete. Összesen 180 mandátumot osztanak ki. [3] Kerület Közvetlen mandátumok száma Listás mandátumok száma Összesen Térkép Felső-Bajorország 31 30 61 Alsó-Bajorország 9 18 Svábföld 13 26 Felső-Pfalz 8 16 Felső-Frankföld Közép-Frankföld 12 24 Alsó-Frankföld 10 19 91 89 180 A fő politikai pártok [ szerkesztés] Képviselőhelyek megoszlása 2017 decemberében 180 képviselő az alábbiak szerint: függetlenek ( FDP, mut, FW): 3 A fő riválisok, a 2018-as választás előtti mandátumszámuk és előző százalékos választási eredményük. Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) - 101 (47, 7%) Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) - 42 (20, 6%) Szabadválasztók Bajorországi Szövetsége (Freie Wähler) - 17 (9%) Szövetség '90/Zöldek (Grüne) - 17 (8, 6%) Német Szabaddemokrata Párt (FDP) - 1 (3, 3%) Baloldali Párt (Németország) (Die Linke) Alternatíva Németországért (AfD) A Függetlenek Bajorországi Szövetsége két mandátumot vesztett az előző választás óta, a Zöldek egyet, az FDP pedig egy mandátumhoz jutott azóta.