usd18.net
Mentesül azonban a levonás kötelezettsége alól a munkabérnek az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét - jelenleg 28 500 Ft-ot - meg nem haladó része ("levonásmentes munkabérrész"), kivéve a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítésének vonatkozásában. A nettó munkabérnek azon része esetében, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis a 142 500 Ft-ot, 33 vagy 50 százalékot meghaladó mértékű is lehet a levonás. A levonásmentes munkabér vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy maga a munkavállaló sem adhat "engedélyt" a munkáltatónak olyan mértékű levonásra, aminek következtében legalább ekkora összeget munkabérként nem kapna meg. Ezen rendelkezés alapja az, hogy ez az összeg a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia. Tartozásigazolás A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor kötelező kiállítania egy igazolást arról, hogy milyen tartozások terhelik a munkavállaló bérét, s azokat milyen jogszabály, határozat alapján, kinek a részére kell levonni.
A fenti állításban alapvetően semmi meglepő nincs. A jegybank alapkamat alakulása és a bankok 3, 5, 10, 15 és 20 éves forrásköltségei között nincs összefüggés. Azonban ezen hiteltermékek árazásának befagyásában úgy tűnik nagy szerepet játszott a kellően intenzív versenyhelyzet hiánya is. Sokáig egyetlen bank kínálatában szerepelt egyáltalán 5 évnél hosszabb kamatperiódus. Mára 7 banknál érhető el ilyen hiteltermék. A fix kamatú finanszírozást keresők száma pedig egyre nő akkor is amikor az elérhető legjobb változó kamatozású hitelkamat már 3% alatt jár. A megfelelő kínálat és kereslet mellett pedig fix kamatú hitelek árazása is megindult lefelé, némely kamatperiódus esetében öles léptekkel.
Ezt az igazolást akkor is ki kell adnia a munkáltatónak, ha a munkavállalónak nincsen tartozása. Új munkaviszony létesítése esetén a munkavállaló köteles a tartozásigazolást az új munkáltatójának átadni, az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazoláson szereplő összeget –a letiltásra irányadó szabályok betartása mellett - a munkabérből levonni. Köteles-e a munkáltató levonni az összeget? Igen! A munkáltatónak tehát kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből. Ezzel összefüggésben legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítenie kell az adóst a letiltásról, illetve intézkednie kell arról, hogy a munkabér kifizetésének napján a tartozás levonása megtörténjen, és az kifizetésre kerüljön a végrehajtást kérőnek. A munkáltató további kötelezettsége, hogy a letiltás foganatosításának esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítse. A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel. Abban az esetben, ha a munkáltató alkalmazottja szándékosan nem teljesíti valamely tartozás levonását, az alkalmazottat terheli a felelősség.
Mentés Tapasztalataim alapján a munkabérből való levonás szabályait illetően még mindig sok téves meggyőződés él a köztudatban. Jelen bejegyzésemben ezeket szeretném tisztázni. Mikor lehet helye levonásnak? A Munka Törvénykönyve alapján munkabérből való levonás kizárólag jogszabály (munkavállalói adó és járulék levonás), végrehajtható határozat (bírósági, közigazgatási határozat, például gyerektartás, szabálysértési bírság, köztartozások, stb. estén. ) vagy - a munkavállaló hozzájárulásával - a munkáltatói követelés kielégítése érdekében lehetséges. Ez utóbbi esetben hozzájárulás hiányában a követelést (a munkabér-előleg kivételével) csak fizetési felszólítás útján lehet érvényesíteni. A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen letiltással a munkavállaló bankszámláján, illetve végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással is. Miből lehet levonni? Jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér.
Jelentős bírságot kaphat a cég, ha nem foglalkozik dolgozója adósságával Fotó: Azénpénzem 2018. október 5. Tavaly nyáron lépett életbe az a rendelkezés, amely biztosítja, hogy azok fizetéséből is folytatódhasson a letiltás, akik – sokszor éppen az adósságtól menekülve – állást változtatnak. A cégek ugyanis már kötelesek új dolgozójuktól igazolást kérni az adósságukról, vagy nyilatkozatot arról, hogy nincs adóssága. A gyakorlatban a tapasztalatok szerint ez még nem működik. Ami azonban késik... A végrehajtási törvény tavalyi módosítása számos fontos változtatást tartalmazott. (Az új szabályokat itt foglaltuk össze. ) A jogalkotók azonban nem csak az ingatlanárverések előírásaiba nyúltak bele. A lakás dobra verésénél azért sokkal elterjedtebb fizetésletiltás – ezek száma 2010 után többszörösére emelkedett – terén is akadt változtatás. Nem az alábbi táblázatban összefoglalt alapvető szabályokban, hanem az eljárás terén. Munkabérből* letiltás Megnevezés Érték/mérték További részlet Mentesség Minimálnyugdíj (28, 5 ezer Ft) Ez a gyermektartásdíjra nem vonatkozik Általános mérték 33% Több levonás esetén már 50% Megkülönböztetett követelések 50% Ide tartozik pl.
– egy számláról kell érkeznie vagy jöhet több forrásból is? – jövedelemként kell érkeznie, vagy más jogcímen jöhet? – egy összegben kell érkeznie vagy több tételben is jöhet? – ha elveszítjük a kamatkedvezményt akkor mennyivel emelkedik meg a hitelünk törlesztőrészlete? – visszaszerezhető-e és ha igen mennyi idő után a kedvezmény? (Van, ahol végleg elveszítjük a kedvezményes kamatozást a feltételek időszakos nem teljesítése esetén. ) Sok esetben a prémium árazású kölcsönből egy a piaci átlagnál jelentősen drágább hitel lesz, ha a kamatkedvezmény feltételét nem sikerül teljesíteni! 2, Ha előtörlesztünk Volt róla szó a blogon, hogy megszűnt az ingyenes lakáshitel-előtörlesztés lehetősége. Fontos hangsúlyozni, hogy a minden pénzintézetnél kötelezően ingyenes – törvényi szabályozás biztosította -ingyenes előtörlesztés szűnt meg. Továbbra is van – bizonyos pénzintézeteknél – ingyenes előtörlesztésre lehetőség. Március 21-ével azonban nem csak a kötelezően díjmentes előtörlesztés lehetősége szűnt meg, hanem az előtörlesztési díj maximális nagysága is nőtt.