usd18.net
A bíróság így arra a megállapításra jutott, hogy ez az ügy kivételt képez a fénykép megjelenéséhez való hozzájárulás általános szabályai alól. A keresetet tehát elutasította a bíróság, melyet a másodfokú bíróság is fenntartott. Érdekes fordulat, hogy ezt követően 2011-ben egy újabb cikk jelent meg hasonló tartalommal, egy másik újság szerkesztésében. Ez az írás sem kerülte el Mityanin úr figyelmét, aki rögvest keresetet nyújtott be kártérítést követelve. Indokolása ugyanaz volt, amit az előző lap hírforrása kapcsán is felvetett. Ebben az esetben viszont a bíróság úgy döntött, a cikk írójának kötelessége a hírforrás hitelességét bizonyítani. Mivel ezt nem tudta megtenni, így elmarasztalta az ügyben az újság szerkesztőségét, 5000 orosz rubel kártérítésre kötelezve őket. A másik kérelmező, a szintén volt bokszoló Mikhail Nikolayevich Leonov, akit 2003. december 4-én tartóztattak le rablás és lopás gyanúja miatt. 2012-ben Leonov úr kártérítési keresetet nyújtott be fogva tartásának jogszerűségét illetően 2004. február 20. és április 29. közötti időszakra nézve, ugyanis ekkor – hasonlóan a másik kérelmezőhöz – egyszerűen bírósági határozat nélkül tartották előzetes letartóztatásban.
Az Európai Bizottság új stratégiát fogadott el az áldozatok jogainak megerősítésére 2020. június 24. Az Európai Bizottság az áldozatok jogairól szóló új uniós stratégiát fogadott el, amellyel azt kívánja biztosítani, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset. Erősödik a fogyasztóvédelem A vásárlókat és jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása - mondta a területért felelős államtitkár. Bázisolajjal csalt adót apa és fia Külföldről bázisolajat vásárolt apa és fia, amelyet fiktív külföldi címekre - valójában itthon, gázolajként – értékesítettek. Jelentős költségvetési csalás a vád.
Akinek az egész életét tönkretettek a jogtalan fogva tartással, annak aligha lesz érdemes kiegyeznie az igazságügyi tárcával. (Fotó: MTI – Ujvári Sándor)
Jelenleg rendkívül eltérő a bírói gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy az elhelyezési körülmények súlyosságát mi alapján értékelik. Szerencsés esetben a bíró a sérelmek súlyosságának mérlegelésekor tekintettel van arra is, hogy a biztosított élettér mennyivel volt kisebb, mint a jogszabályban előírt és ennek megfelelően határozza meg a napi kártalanítási összeget, úgy, hogy amikor csupán 1 négyzetméter jutott a kérelmezőre, akkor napi 1600, - forint kerül megítélésre. Azonban alapvetően a napi 1200, - forintnál csak abban az esetben ítélnek meg magasabb összegű kártalanítást, ha valamilyen kapcsolódó körülmény, például a mellékhelyiség nem megfelelő elválasztása is fennállt. A kártalanítási eljárás nem a leggyorsabb eljárás, akár egy-két évig is eltarthat. Az idő előrehaladtával azonban úgy tűnik, egyre olajozottabban működik a gépezet. A bíróságok előtt több ezer kérelem van elbírálás alatt, a büntetés-végrehajtási intézetek lassan szedik össze a fogvatartás körülményeire vonatkozó adatokat és minél hosszabb volt a fogvatartási időszak, minél több büntetés-végrehajtási intézetet érint, annál lassabb lehet a kérelem elbírálása.
[3] Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró a hozzá intézett kártalanítási beadványt megalapozottnak találja, a vonatkozó időszakra naponként 1. 200 és 1. 600 forint közötti összeget határoz meg az elhelyezési körülmények függvényében. Ezen összegből ugyanakkor levonásra kerülhet a vonatkozó időszak alatt végrehajtott szabadságelvonásokat kiszabó ítéletekben és egyéb ügyekben keletkezett polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj. Jelenleg nincs hatályban arra vonatkozó rendelkezés, hogy a kártalanítás legalább mekkora hányadát vagy milyen legkisebb összeget kell a jogalanynak megkapnia. Figyelem! A részletes szabályok a következő joganyagokban találhatóak: • a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. törvény, • a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19. )
Általában borítékolható, hogy a panasz valódi változást nem fog hozni életünkben, de akkor is be kell adnunk, e nélkül ugyanis kártérítési igényünket érdemi vizsgálat nélkül el fogják utasítani. Meddig élhetünk a kártalanítási igénnyel? Szintén tudnunk kell, hogy a hat hónapos határidő a jogszabályban meghatározott élettér hiányának megszűnésétől számítandó. Megszűnésnek nem csak a szabadságvesztés büntetés vége tekinthető, hanem megszűnésnek kell tekinteni minden olyan időtartamot, amikor a jogszabályban meghatározott élettér több mint 30 napig biztosítva van. Ez természetesen úgy is előállhat, hogy az elítélt végig ugyanabban a zárkában van elhelyezve, de egy 30 napot meghaladó időszakra kevesebben voltak a zárkában, és így fejenként nagyobb élettér jut az elítéltekre. A kártalanítás igénylése előtt ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy volt-e a fogvatartás alatt olyan időszak, amikor több mint harminc napon át 4 négyzetméternél nagyobb élettér volt biztosítva a zárkában, hiszen a kártalanítási kérelem benyújtására ebben az esetben a határidő a megszakadás előtti időszak tekintetében már le is járhatott.
Figyelemmel a kialakult bírói gyakorlatra, illetve kártalanítás jogcímén meghozott bírósági határozatokra a kártalanítás jogalapja maga a jogalap nélküli fogvatartás, vagyis egy felmentéssel zárult büntetőeljárásban az előzetes fogvatartás során az ártatlanul elszenvedett, viszonylag hosszabb tartamú fogvatartás önmagában is megalapozza a nem vagyoni kártalanítás iránti igényt. A kártalanítás jogosultja, vagyis a felperes a jogalap nélkül fogva tartott, elhalálozása után az örököse. A kártalanítási eljárásban a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt. A kártalanítási igényt a nyomozás, az eljárást megszüntető határozat, illetve a jogerős ítélet közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni, mely határidő elmulasztása jogvesztő. A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit a büntetőeljárásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kártérítés összegének megállapításakor a fogvatartás időtartamának van jelentősége.
IM rendelet, • a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. 13. ) IM rendelet Amennyiben kártalanítási beadvány benyújtását tervezi, nyomatékkal felhívjuk a figyelmét a fenti jogszabályok áttanulmányozására annak érdekében, hogy a tájékoztatóban foglaltakra vonatkozó valamennyi jogával és kötelezettségével tisztában legyen! Felhívjuk figyelmét, miszerint a kártalanítási eljárás megindítását kezdeményező beadvány benyújtása a jelen tájékoztatóval egyidejűleg megküldött nyilatkozat értelemszerű kitöltésével és az Ön nevére szóló levélben megjelölt, az utolsó szabadulás helye szerinti büntetés-végrehajtási intézet részére történő megküldéssel történhet. Kérjük, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága részére ne küldjön válaszlevelet vagy másolatot, mivel kizárólag az utolsó szabadulás helye szerinti büntetés-végrehajtási intézet jogosult az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak megküldeni az eljáráshoz szükséges iratokat.