usd18.net
Epikus sz�nh�z Az epikus sz�nh�z dr�ma�r�i �s sz�nj�tsz�si m�dszer. Bertolt Brecht ( Koldusopera, 1928; Galilei �lete, 1938-39; Kur�zsi mama �s gyermekei, 1939; J� embert keres�nk, 1940; A kauk�zusi kr�tak�r, 1945) alak�tja ki, szembefordulva az arisztotel�szi �s a polg�ri dramaturgi�val (forr�sai a k�nai �s az avantg�rd sz�nh�z). Lemond a m� z�rt egys�g�r�l; darabjai jelenetsorokb�l �llnak; szerinte ez az elbesz�l� jelleg� sz�nh�z a n�z�t szeml�l�v� avatja, szembe�ll�tja a cselekm�nnyel, fel�leszti aktivit�s�t, d�nt�seket k�nyszer�t ki bel�le; ismereteket k�zvet�t, �rvekkel dolgozik. C�lja el�r�s��rt Brecht elidegen�t� technik�t alkalmaz, az �n. elidegen�t� effektusokkal � dal- �s t�ncbet�tekkel, k�rusokkal, vet�tett vagy feliratokk�nt kif�ggesztett fejezetc�mekkel, feliratos t�bl�kkal, k�l�nleges reflektormegvil�g�t�sokkal, a cselekm�nyt �rtelmez� narr�torok fell�ptet�s�vel stb. �, sz�nd�kosan sz�trombolja azt az ill�zi�t, hogy a val� �let esem�nyeit n�zz�k, kiz�kkent az �rzelmi �t�l�s �llapot�b�l �s �ll�sfoglal�sra k�sztet.
Amikor egyedül marad, várjuk, hogy rádöbbenjen, saját szűklátókörével, ostobaságával, kapzsiságával ő maga gyermekei halálának okozója. A felismeréshez kötődő katharzisz azonban ( az epikus színház felfogá- sának megfelelően) elmarad. Kisebbik fiát megmenthetné, de addig alkuszik a váltságdíj összegéről, míg késő lesz, és Stüszit kivégzik. Ebben a jelenetben mutatkozik meg legerősebben és legfélelme- tesebben kapzsisága. Fiától el sem tud búcsúzni, el sem temetheti, mert bajba sodorná lányát és önmagát, elveszí- tené egzisztenciáját, kocsiját el kellene adnia. Döbbenetes tény, hogy a fia élete helyett a kocsit választja. Eilifet azért ölik meg, mert békeidőben is ugyanúgy bántalmazza az embereket, erőszakoskodik a lakos- sággal, mint háborúban. A háborúban kifordult értékrend szörnyű következményt von maga után. Kurázsi mama nem tudja megvédeni fiát, mert éppen áruit értékesíti. Ez a rettenetes tragédia sem változtat azonban Kurázsi mama felfogásán, továbbra is a háborús üzletelést v álasztja.
Epikus dráma - epikus színház meghatározása Brecht drámafelfogásának központi fogalma az epikus dráma, epikus színház. Az epikus dráma azoknak az átmeneti műfajú drámáknak a megnevezése, amelyekben az epikai elemek is jelentős, esetleg a drámaiságot el is nyomó szerepet kapnak. Ilyen elemek az antik drámáktól kezdve előfordulnak, s ezek hol valóban inkább epikaivá teszik az alkotást (középkori vallásos színjátékok), hol viszont képesek kiteljesíteni a drámaiságot (Shakespeare). Brecht elsősorban az erősen epikus jellegű kínai színházi hagyományokból, valamint az expresszionizmus színházi törekvéseiből merített. Az epikus színház mind az arisztotelészi, mind a modern polgári dramaturgiával szembefordul, s határozottan megkülönbözteti a drámai és az epikus színházat. Az egyik a nézőt "belevonja egy aktusba és feléli aktivitását", a másik "az aktus szemlélőjévé avatja, de feléleszti aktivitását". Az első "érzelmekre indítja", a másik "döntéseket kényszerít ki belőle". Az első "élményeket közvetít", a második "ismereteket".
Bertolt Brecht: Epikus dráma - Epikus színház (Színháztudományi Intézet, 1962) - A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára - Kézirat Tartalom Ábrázolhatja-e a színház a mai világot? 1 A színház irodalmiasítása (Magjegyzések a Koldusoperához) 4 Az epikus színház közvetett hatása (Megjegyzések az Anyához) 12 Szórakoztató színház, vagy oktató színház? 30 Elidegenítési effektusok a kínai színművészetben 44 A klasszikusok megfélemlító hatásáról 59 A dialektika a színházban 63 Shakespeare Coriolanus című műve 1. jelenetének vizsgálata 64 A sietség viszonylagos 82 Egy kitérőről (a kaukázusi krétakör) 87 Még egy példa a dialektika alkalmazására 89 Levél a Téli csata ifjú Hörderjének alakítójához 90 Kurázsi mama - kétféle ábrázolásban 95 Hogyan született egy hiba felismeréséből egy szcenikai ötlet? 96 Néhány szó a jellemábrázolásról 98 Beszélgetés a beleérzés kényszeréről 100 Részlet egy szísnészhez írt levélből 103 Beszélgetés a próbán 108 A szereposztásról 110 Egy régi kalap 112 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Weboldalunk sütiket (cookie-k) használ A weboldal által használt sütitípusokról és felhasználásuk céljáról Cookie szabályzatunkban olvashat részletesen.
Brechtet 1947-ben Amerika-ellenes tevékenységgel vádolták, ezért visszatért Európába, feleségével előbb Zürichben töltöttek egy évet, majd 1949-ben az NDK-ban, Kelet-Berlinben telepedtek le. 1949-ben Berlinben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, melyet feleségével együtt vezetett. A színház igazgatása és rendezése mellett megírta a Kis organon a színház számára című átfogó színházelméleti tanulmányát. Brecht nagy hatású színházelméleti munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa. E célok érdekében Brecht elidegenítő effektusoknak nevezett dramaturgiai és színpadi eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán a valóság reprezentációja, nem maga a valóság. Ilyen eszközök a közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek alkalmazása, a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok stb.
Brecht 58 éves korában, 1956. augusztus 14-én halt meg Berlinben. A cikk eredeti megjelenése: 2010. 08. 14
1930–1933 között Brecht Berlinben élt, és tandrámáinak gyűjteményén, illetve az epikus színház elméletének megfogalmazásán dolgozott. Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott, először Ausztriába, majd Svájcba, Dániába, Finnországba, Svédországba, végül az Egyesült Államokba emigrált, Santa Monicában telepedett le. Hazájában írásait és darabjait betiltották. Az emigrációban is folyamatosan írta náciellenes drámáit. Legjelentősebb drámáit azonban a háború ideje alatt írta. A Galilei élete című tandrámában a tudósok felelősségét vetette fel. A Kurázsi mama és gyermekei című, a 30 éves háború idején játszódó történelmi drámájában azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. A szecsuáni jólélek című művének hősnője, a segítőkész Sen Te vagyonhoz jut, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. A kaukázusi krétakör című drámájában, mely nem sokkal a háború vége előtt, 1945-ben készült el, az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozta fel.
A drámában a háború világállapotként mutatkozik meg. A 12 jelenet nem ezt a háborút, hanem a háborút ábrázolják. Az ellenpontozó szerkesztés szép példája a három gyermekben fedezhető fel: az egyik azonosul a háborúval, a másik becsületes áldozattá válik, a harmadik hős lesz.