usd18.net
Már nem Bill Gates számít a világ második leggazdagabb emberének, legalábbis a Bloomberg milliárdosokat vizsgáló listája szerint – írja a CNN. A Microsoft alapítójának most 107 milliárd dollár a vagyona a becslések szerint, viszont a luxustermékeket gyártó LMHV francia üzletembernek, Bernard Arnault -nak már 108 milliárd dollár. Az LMHV tulajdonában álló márkák között ott van a Louis Vuitton, a Christian Dior, a Givenchy, és a Dom Perignon is. Arnault korábban 224 millió dollárt (vagyis 200 millió eurót) ajánlott fel a tűzvészben megsérült Notre-Dame felújítására. A Bloomberg listájának élén továbbra is az Amazon-vezér Jeff Bezos áll, 125 milliárd dollárral. Kiemelt képünkön Bill Gates, Europress/NICHOLAS KAMM/AFP
Ez pedig nem túl kényelmes lakókörnyezet a gombáknak, baktériumoknak és hasonlóknak, amiknek szükségük lenne a vízre, de a mézben nemigen találnak, sőt, maga az anyag igyekszik belőlük is kiszipkázni, ami van. A második trükk a méz savassága, ami elsőre kissé meglepő lehet, hiszen a savasságot a savanyú ízzel szoktuk asszociálni, ecet(sav), citrom(sav), ilyesmik. A méz íze a lehető legtávolabb van a savanyútól, a kémhatása ennek ellenére savas, a PH-skálán 3 és 4, 5 között mozog. A semleges PH-érték ugye 7, ami ez alatt van, az savas, ami fölötte, az lúgos. A méz a tömény édes íze ellenére majdnem olyan savas, mint a gyengébb ecetfajták (az ecet PH-ja jellemzően 2-3 között van). Márpedig az erősen savas közeg megint csak nem kedvez a különféle mikroorganizmusok megtelepedésének. De hogyan kerül sav a mézbe? Hát, a méhek teszik bele természetesen. És itt térjünk ki arra a kérdésre, hogy a méz a közhiedelemnek megfelelően tényleg a méhek hányása-e. Nos, ha a hányást úgy definiáljuk, hogy az étel elindul az emésztőcsatornában, de félúton visszafordul és kijön, akkor a méz a felületes szemlélő számára hányásnak tűnhet ugyan, de valójában nem az.