usd18.net
DE Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma | Debreceni Egyetem
Az 1840-es években a sorozatos rossz termés miatt csődöt kért maga ellen; a hitelezőket végül úgy sikerült kielégítenie, hogy ismét Vay Ábrahámnál vállalt jószágigazgatói állást. 1853-ban visszavonult birtokára, de betegsége miatt már nem tudta folytatni a gazdálkodást. 1855-ben eladta debreceni birtokát és Földesre költözött unokájához. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én rendes tagjává választotta. Róla kapta a nevét a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma. Debrecenben és Sátoraljaújhelyen utcát neveztek el róla. Művei [ szerkesztés] Gyűjtemény a juhtenyésztésről. Kassa, 1827. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1833., 3. Pest, 1836. Három rész egy kötetben. ) Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára. Sárospatak, 1829. (Marczibányi-jutalomban részesült) Észrevételek a honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól és orvoslási módjáról. Pest. 1831. Dercsényi Pál báró alapítványából 70 arannyal jutalmazott munka. 3. ) bőv. ott. 1835., 3. (4. ott, 1853. )
Balásházy János Született 1797. március 6. Sátoraljaújhely Elhunyt 1857. november 19. (60 évesen) Debrecen Állampolgársága magyar Foglalkozása ügyvéd, mezőgazdász, szolgabíró A Wikimédia Commons tartalmaz Balásházy János témájú médiaállományokat. Balásházi Balásházy János ( Sátoraljaújhely, 1797. – Debrecen, 1857. ) ügyvéd, szolgabíró. Élete [ szerkesztés] Atyja, Balásházy Mihály, megyei pénztárnok volt. Tízéves korában árván maradt. Iskoláit szülőföldjén kezdte, Sárospatakon a református főiskolában és Lőcsén folytatta a jogot s Kassán végezte. 1816 -ban Keszthelyre ment gazdászati tanulmányokra; egy év múlva megvált az intézettől, hazament és gazdasággal foglalkozott. 1820 -ban Pestre költözött és ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1824 -ben Zemplén vármegye táblabírája, 1827 -ben szolgabírája lett; 1828-ban Kossuth Lajossal részt vett az országos összeírás lebonyolításában. 1833-ban Vay Ábrahám gróf tiszántúli jószágainak igazgatója lett. 1836-ban eladta saját birtokát és Debrecenben vett kisebb házat.
1829–30. (Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában. ) Források [ szerkesztés] Magyar agrártörténeti életrajzok A–H. Szerk. Dr. Für Lajos és Dr. Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 95–97. o. ISBN 963-01-7834-6 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.