usd18.net
Tim Roth, Helena Bonham Carter, Paul Giamatti, Michael Clarke Duncan stb. -, szóval nem is ez a bajok forrása. Hanem, míg az eredeti változatot szinte végig egy arizoniai sziklás terepen forgatták, itt minden csupa-csupa díszlet, feltűnően műanyag és steril az egész környezet, és ezzel számomra olyan szinten megölik a majmos-utópia természetes varázsát, hogy szavak nincsenek! De ugyanúgy kiborítottak például azok a szuperhősös ugrálások; miért kéne az intelligens majmoknak húsz métereket repkedni?! Aztán ott van a csapodár forgatókönyv, amiben technológiai megoldások, kalandfilmes részek, már-már romantikusnak mondható szálak, némi társadalmi-politikai felhang, no meg kötelezően humorosnak szánt szekvenciák vegyülnek egymással, de valahogy mégsem áll össze egy komplett egésszé, hogy ezzel most mit is akartak, azonkívül hogy valahogyan újra próbálták vázolni – teletömve mindenféle dologgal, ami éppen eszükbe jutott – e kultikus művet. Jelentem nem sikerült, legalábbis a szememben, mert ez így egy nagy katyvasz, még ha az időugrás paradoxonnal egy kicsit sikerült is izgalmasabbá tenni az egészet, de a Szabadság-szobor hely filmvégi csattanó bizony elég lapos.
A főhős megjelenése amely elindítja a lavinát az emberek és a majmok közötti viaskodásban és kirobban a forradalom. [3] Fogadtatása [ szerkesztés] A film a külföldi és a hazai kritikusok körében is elég kedvezőtlen fogadtatásra talált, egyes fórumokon egyes felhasználók véleménye szerint ez volt Tim Burton egyik legrosszabb filmje, bár azért ez elég túlzásnak érezhető. Valószínűleg az eredeti film rajongóinak volt a legnagyobb a hangja a film kritikájánál, akik nem igazán tudták elfogadni a modern kori változtatásokat kedvenc filmjükön. Az igazság azonban az, hogy az eredeti (1968-as) film is rengeteg kritikát kapott megjelenésekor, hiszen sok mindenben eltért a francia író művétől. [1] Az 1968-as A majmok bolygója eltérései a regényhez képest [ szerkesztés] A film főhőse nem a francia újságíró Ulysse Mérou, hanem az amerikai űrhajós, George Taylor. A regényben az emberek teljesen meztelenek, a filmben nem. A majmok technológiája és kultúrája fejletlenebb, mint a regényben olvasható. A filmben a majmok angolul beszélnek, a könyvben egy idegen nyelven.
Pierre Boulle reg�nye �s Franklin J. Schaffner filmje ut�n A majmok bolyg�j� nak imm�r harmadik v�ltozata forog a DVD-lej�tsz�n. Ha a 70-es �vekben k�sz�lt folytat�sokat is sz�m�t�sba vessz�k, enn�l j�val t�bbedik verzi�r�l besz�l�nk, �s azt se feledj�k, hogy maga az eredeti reg�ny is egy r�gesr�gi �tlet friss�t�se volt. Gulliver j�rt hasonl�k�ppen ritk�n emlegetett negyedik utaz�s�n, amikor a nemes lovak sziget�re �rkezett, ahol az emberek sz�m�tottak vadnak �s piszkosnak, a kult�ra pedig a lovak kiv�lts�ga volt. A h�tt�rben �gy Jonathan Swift g�niusza �ll: fantasztikus p�ld�zat�val az emberi faj hitv�ny tulajdons�gaira h�vta fel a figyelmet, �s kritik�j�ban cseppet sem keszty�s k�zzel j�rt el. A kiford�tott civiliz�ci� megd�bbent� gondolata a 2001-es filmv�ltozatig gy�keres v�ltoztat�sokkal �rt csak el. Mark Wahlberg �rpil�t�ja egy olyan bolyg�n landol, ahol ugyan emberszab�s� majmok uralkodnak, �m az elnyomott sorban �l� emberek sem kev�sb� �rtelmesek. A j�vev�nynek �gy nincs alkalma komoly zavarba j�nni hovatartoz�s�t illet�en, a majomn�vel val� egy h�ron pend�l�se sem vezet szerelmi dr�m�hoz, �gy m�lyebb lelki konfliktusok n�lk�l a rabs�gban tartott emberek �l�re �ll, �s olyan szabads�gharcot ind�t el, amely t�rt�nelmi fordul�pontot hoz a bolyg� lak�i sz�m�ra, s�t eredet�k titk�ra is f�ny der�l.
A Majmok Bolygója tulajdonképpen egy sci-fi-akciófilm, amiben gyakoriak az erőszakos jelenetek, és amiben a hangsúly nem a könyv filozófiai gondolatán (a civilizáció kívülről, emberek a majmok helyében), hanem a harci jeleneteken és akciókon van.