usd18.net
A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A szóban forgó példában a hároméves várakozási idő 2003. augusztus 31-én járt le, ezért a tárgyév első napján, azaz 2003. január 1-jén kellett a magasabb fizetési fokozatba kerülnie. Ha a következőkben jogviszonya folyamatos 1, akkor háromévenként január 1. napján kerül a következő fokozatokba. 2. A várakozási idő csökkentése Ha a pedagógus az 1998. január 1-től 2013. augusztus 31-ig tartó időszakban – egy vagy két alkalommal – teljesítette a hétévenkénti pedagógustovábbképzési kötelezettségét, akkor a fokozatok közötti várakozási idejét a továbbképzési kötelezettség teljesítését követő évben egy évvel csökkenteni kellett. 2013. szeptember 1-jétől nem illeti meg a pedagógust a várakozási idő csökkentése. A várakozási idő csökkentését előíró 138/1992. (X. 8. ) Korm. rendelet 14. § -a 2013. augusztus 31-ig volt hatályban ezzel a tartalommal: "A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit.
Pedagógus pótlékok 2020: hogyan alakulnak a pedagógusok fizetési adatai? A köznevelési törvény alapján kiszámított pedagógus bértábla szerinti alapilletmény mellett a tanároknak járulnak még a pótlékok is, melyek az alábbiak lehetnek: intézményvezetői, osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, intézményvezető-helyettesi, nemzetiségi, gyógypedagógiai, nehéz körülmények között végzett munkáért járó, gyakorlati oktatás-vezetői. Oldalunkon közzétesszük a kötelezően kifizetendő pótlékok összegeit. A pedagógusoknak járó pótlékok mértékét alapvetően a jogszabályban meghatározott középértékhez kell közelíteni, azonban az intézményvezetők egyéni döntésén múlik, hogy 2020-ban miként differenciálják a pedagógusoknak járó pótlékok összegét. A köznevelési törvény 8. melléklete adja meg a tanároknak járó pótlékok alsó és felső határát illetményalap százalékában. Fontos megjegyezni, hogy a pótlékok számszerűsített összegét az intézményvezető határozza meg, de természetesen az adott pótlék mértéke a minimális összegnél kisebb nem lehet.
62. § (2) bekezdése érvényes, hanem a (régi) közoktatási törvény 19. § (8) bekezdése az alábbi tartalommal: Közoktatási tv. 19. (8) Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A közoktatási törvény e rendelkezése 1998. január 1-től 2012. augusztus 31-ig volt hatályban, de a ciklusok helyes számításánál most is figyelembe kell venni a rendelkezést. Az a pedagógus tehát, aki az 1998. I. 1. – 2012. VIII. 31. közötti időintervallumban első pedagógus-diplomáját követően szakvizsgát, újabb diplomát vagy más jogszabály által rögzített vizsgát tett (jellemzően: újabb diplomát szerzett), az kilép az eddigi hétéves ciklusaiból, mert a diploma megszerzését követő hét évig mentes a továbbképzési kötelezettség alól. Az Nkt. és a Kt. újabb és régebbi szabályozása között az a különbség, hogy a 2012. szeptember 1-jétől hatályos Nkt. már nem teszi lehetővé minden megszerzett diploma esetében a hétéves mentesítést, hanem azt kizárólag a pedagógus-szakvizsgák esetében engedélyezi, illetőleg írja elő.
Háromévenként vagy három év szakmai gyakorlat teljesítése után kerülnek a pedagógusok magasabb fizetési fokozatba? Elsőként a szóhasználatot kell egyértelműen tisztázni... - a végzettség szintje a Felsőoktatási tv. és az Nkt. 97. § (20/a) bekezdése szerint lehet középfokú, alapfokozat (főiskolai végzettség), mesterfokozat (egyetemi vagy mesterfokozatú végzettség) - fizetési fokozat: a 326/2013. (VIII. 30. ) Kormányrendelet 2-4. §-ai szerint: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár - fizetési kategória: Nkt. 64. § (5) szerint háromévenként emelkedő mutatószám Ha tehát egy pedagógus besorolását kell meghatároznunk pl. a pedagógus kinevezési okiratában, illetményének meghatározásakor, először azt kell pontosan tisztáznunk, hogy - mi a végzettségének szintje: alapfokozat vagy mesterfokozat, - mi a fizetési fokozata: gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus - mi a fizetési kategóriája: 1, 2, …. 15. kategória valamelyike – Nkt. 7. sz. melléklete Köznevelési törvény: 64.
§ (2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak. 64. § (5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. Az Nkt. melléklete csupán évekről beszél, nem pedig szakmai gyakorlatról. A szakmai gyakorlat éveit a 326/2013. ) Kormányrendelet 13. §-a világosan csupán a magasabb fokozatba, nem pedig a magasabb kategóriába történő előrelépéshez köti.
Az elmúlt időszakban több vezető kollégától, intézménytől, sőt pedagógusoktól kaptam konkrét kérdéseket, amelyek problémákat jeleznek a pedagógusok jogszabályoknak megfelelő szabályos besorolásában. Ezek közül néhány gyakran előforduló problémát igyekszem közzétenni vezetőtársaim, pedagógus kollégáim és a szabályos besorolás támogatása érdekében. Ennek meglesz az a járulékos haszna is, hogy nem fogunk megbukni, amikor egy külső ellenőrzés során azt is fogják vizsgálni, vajon szabályosak-e a besorolások… – Petróczi Gábor írásából közlünk részleteket: 1. Az első kinevezés tört évének beszámítási szabálya A pedagógus-munkakörbe történő kinevezés kezdő éve a fizetési kategóriák közötti lépés szempontjából egész évként veendő figyelembe. Ha a kinevezés időpontja 2000. szeptember 1-je, akkor a Kjt. szerinti 1. fokozatban az érintett 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben van, ezért a 2. fokozatba 2003. január 1-jén kell átsorolni. Kjt. 65. §. (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
§ (2) bekezdése elrendeli: "Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. " Ez azt jelenti, hogy a pedagógus-szakvizsga dátumát követő szeptember 1-jétől a hetedik év augusztus 31-ig a szakvizsgát szerzett pedagógusnak nincs továbbképzési kötelezettsége, ezért azt nem is teljesítheti – következésképpen ebben az időszakban nem jogosult újabb várakozásiidő-csökkentésre akkor sem, ha a következő hétéves ciklusba lépett. Például egy kolléga továbbképzési ciklusa 2007. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig tartott. Ha ezt teljesítve 2011. június 30-án szakvizsgát szerzett, akkor 2012-ben csökkenteni kellett a várakozási idejét. Következő továbbképzési ciklusa azonban nem 2014. szeptember 1-jén kezdődik, mert 2011. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig nem terheli továbbképzési kötelezettség. A következő továbbképzési ciklusának kezdő dátuma tehát 2018. szeptember 1. napja. A pedagógus-továbbképzési kötelezettségüket teljesítők esetében – amint azt az előző bekezdésben felvezettük – a 2012. előtt szerzett pedagógusdiplomák esetében azonban nem az Nkt.
A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban. " Ha például a pedagógus a 2000–2002 időintervallumban az 5. fizetési fokozatba volt besorolva, és 2001-ben teljesítette a pedagógus-továbbképzési kötelezettségét, akkor 2002. január 1-jén egy évvel csökkenteni kellett a fokozatok közötti várakozási idejét, ezért az 5. fokozatban valójában csak a 2000–2001 éveket töltötte, és 2002-től a 6. fokozatba került. Ez a várakozásiidő-csökkentés hétévente csak egyszer illeti meg a pedagógust, továbbá csak akkor, ha ebben az időszakban valóban terhelte továbbképzési kötelezettség. Ha a szóban forgó pedagógus azonban 2002-ben teljesítette a kötelező továbbképzését, akkor a várakozási idő csökkentését csak 2003. január 1-jétől lehet biztosítani számára, ezért a 6. fokozatba nem három, csupán két évig, a 2003–2004-es években lett besorolva. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a köznevelési törvény – és az azt megelőzően hatályban lévő közoktatási törvény – 62.